Belépsz és dohányfüst, szemet csillogtató,
Mediterrán meditálván pihen szemed a sárgán,
Nem sápadt el a zöldtől,attól hogy itt tört
Én itt töltöm be testemmel a teret, bent meleg,
Kint a hideg, belülről poros a lámpa búra benne halott moly,
Égő cigaretta felette komor szmog-gomolygón,
Egy nikotin örömtől keserű halovány mosoly,
Tombol a Zen, itt meghitt és megint lélegzem,
Bárpult alá katapultált, kábultan , habár csak múlt
Ami volt, Kinőtt kabátomban ERGO gyermekkoromban
Édesen komor mint olvadt mézes negro,
Ez fiatalságomnak halotti tor,
Itt nem járt még arisztokrata,, nyoma sincs,
Bár egy két bekapott figura araszolt s stikában
Itt történt egy néhai első csók, de kevés volt , hogy tovább éljen,
Kevés volt a bók, csokoládé és csókolom, mint alom,
Televizelt, mint televízióban a hülye segg halomban,
Ha szesz-álomból felébreszt a nesz, káromkodva árad a hülyeség,
Kell még ez a hely még két ravasz pillanat ,
És kiiszom azt ami a pohárkámban megmaradt,
Mert itt született meg ez is minden szavában
Üdv az előszobában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése